A kpop mindig is népszerű zenei műfaj volt, főleg 2012-ben lett igazán ismert, amikor az egész világon kitört a hatalmas Gangnam Style láz. Ha akarta az ember, ha nem, mindenhol azt a dalt kellett hallgatnia. PSY népszerűsége azóta lecsendesült, helyére pedig újabbnál újabb koreai előadók kerültek – de egyik sem tudott akkora port kavarni a fiatalok körében, mint a Bangtan Boys, ismertebb nevén a BTS.

A banda hét tagot tesz ki: Kim Namjoon (RM), Kim Seokjin (Jin), Min Yoongi (Suga), Jeon Hoseok (J-Hope), Park Jimin (Jimin), Kim Taehyung (V) és Jeon Jeongguk (Jungkook).

Első látásra elég „megkülönböztethetetleneknek” tűnhetnek, igaz? Legalább is, szinte mindenki ezt mondja akik először látják őket. Pedig különböző emberek, különböző arcokkal és személyiségekkel.

Te, ott, a képernyő előtt! Mit gondolsz, mi lehet az első dolog ami megfogja bennük az embereket? Az aranyos, kedves és helyes arcuk? Esetleg a stílusos outfitjeik?

Mindenkinek nyugodt szívvel elmondhatom, hogy ezeknél a dolgoknál sokkal több lakozik bennük. Két éve mikor először találkoztam velük a csodálatos internet és az egyik barátnőm által, gondolni sem mertem volna, hogy valaha a szívembe fogja lopni magát ez a hét csoda.

Sőt mi több, inkább furák voltak nekem. Fiúk? Kisminkelve? Nőies ruhákban? Szebb bőrrel mint amilyen nekem valaha lesz? Egyszerűen nem tudtam hova tenni őket, sosem láttam hasonlót, túl új volt nekem ez az egész dolog, és akkoriban sajnos elég könnyen ítélkeztem első látás alapján.

 

Pár hónapig eltartott, amíg sikerült megjegyeznem a neveiket, és megkülönböztetni az arcaikat. Egyszerűen úgy éreztem, hogy illene tudnom róluk legalább ennyit, mivel a barátnőm miatt már pár számukat is elkezdtem hallgatni. Hiába, nem bírta ki, hogy ne mutasson meg egy nap legalább három dalt tőlük, és ne küldjön legalább hat videót róluk instagrammon. Nem mintha bántam volna, mert attól függetlenül, hogy sosem tudtam mi történik bennük, megmosolyogtattak. Szimpatikusak lettek, de nem lettem a rajongójuk, vagy ahogy a rajongóikat hívják: army.

Körübelül három hónapja, a barátnőm elvitt engem egy kpop buliba, ahol hemzsegtek a fiatalabb és öregebb kpopperek. Igazából nem vagyok kpopper, de mivel a BTS-t már akkor is kedveltem, gondoltam, megnézem, hogy milyen lehet egy ilyen buli.

Éppen a táncparkett közepén csillogtattam meg a nem létező tánctudásomat, amikor az egyik szervező elindította a ’Fake Love’ videóklippjét, és bekapcsolta hozzá a vetítőt. A számot már előtte is hallottam, de akkor még nem igazán fogott meg, viszont a klippet nézve nem tudtam levenni a szemeimet a hatalmas vászonról. Magával ragadott a képi világa és maga a zene is. Na meg, nem hagyhatom szó nélkül, hogy a fiúk is mennyire gyönyörűek voltak benne egész idő alatt.

Attól a naptól kezdve pedig fényt és színeket visznek a szürke mindennapjaimba.

Megosztás a facebookon